Prémium Travel Kft.
E-mail:
Találja meg 1900 szállás közül a legjobbat!
Válogasson több ezer akciós szállás ajánlat között!
Miért az Utazok.hu?
- Nincs foglalási díj
- 1900 szálláshely, több ezer akciós szállás és wellness csomag
- Több tízezer elégedett Vendég, több ezer vélemény
- 20%-50% kedvezménnyel belföldi Last Minute csomagok
Csoportoknak, egyedi kérések
Amennyiben nagyobb létszámú csoportnak (10-15 főtől) keres szállást mi ebben is segítünk. Kattintson ide, írja meg nekünk preferenciáit, mi pedig segítünk lefoglalni a legjobb, legkedvezőbb szálláshelyet.
Nem tudja pontosan
melyik szállást keresi?
Keressen a szállások között az utcaszintű térképen!
Olcsó szállás ajánlatok
Partnereinknek
Kőszeg nevezetességei és rövid történetük (Kőszeg)
A város határában kőkori és bronzkori eszközöket találtak, amelyek közül kiemelkedik az 1841-ben, az Óház környékén talált 44 bronzsarló. A korábbi időkben a környéken inkább Szent Vidnek volt jelentősebb szerepe, de a középkortól már Kőszeg története bővelkedik eseményekben.
 A város határában kőkori és bronzkori eszközöket találtak, amelyek közül kiemelkedik az 1841-ben, az Óház környékén talált 44 bronzsarló. A korábbi időkben a környéken inkább Szent Vidnek volt jelentősebb szerepe, de a középkortól már Kőszeg története bővelkedik eseményekben. Egyes vélemények szerint itt, a korabeli település környékén, amelyet akkor castellum Guntionisnak neveztek, vívott 802-ben az avar és a frank sereg egymással. A honfoglaló magyarok is letelepedtek ezen a tájon, a mai Kőszegfalva határában jelentős vasfeldolgozó telepet hoztak létre. A környék a 12-13. századtól, a német katonai betörések elhárítása miatt, hadászati fontosságú lett. Sorra épültek a Kőszegi-hegységben a kővárak, amelyek közül az egyik az Óházon emelt ún. Felsővár volt. Ma még nem tudjuk, hogy pontosan mikor építették, de a tatárjárás idején már állt, mert IV. Bélának kellett visszafoglalnia az osztrák hercegtől. Ennek emlékét megörökítő oklevélben írták le először nevét: castrum Kuszug (1248). A 13. század második felében a Németújvári család ide tette át székhelyét. Henrik és fia, Iván, jelentős építkezéseket kezdett. A régi vár alatti, Gyöngyös-parti területen felépítették új erősségüket, a reprezentációs igényeket is kielégítő Alsóvárat. Megalapították Kőszeg városát, amelyet falakkal is megerősítettek. Az első lakók egy része német telepes volt, akiknek különböző kedvezményeket és kiváltságokat adtak.  A Kőszegiek (ezztán már így nevezték magukat Henrik és utódai) folytonosan gyarapították birtokaikat. Ezért személyes ellentétbe kerültek I. Albert osztrák és stájer herceggel is, aki 1289-ben elfoglalta váraikat, közöttük Kőszeget is. Ekkor pusztult el a város Ferences kolostora. A várakat 1291-ben III. András szerezte vissza korábbi tulajdonosaiknak. |
1483-ban Mátyás ugyan visszafoglalta Kőszeget, de halála után újra Habsburg zálogbirtok lett, egészen 1647-ig, amikor III. Ferdinánd újra a magyar korona fennhatósága alá helyezte.
1532-ben Jurisics Miklós várkapitánysága idején, a Bécs ellen támadó török sereg ostromolta a várost. Augusztus 5. és 30. között Szulejmán szultán személyes felügyelete mellett, 19 heves támadást állt ki, amelyet kisszámú katonaság, a polgárok és a környékről idemenekült jobbágyok védtek. Az utolsó roham után, az éhségtől sokat szenvedő janicsárok lázadása az ostrom feladására kényszerítette Ibrahim nagyvezírt. A hagyomány szerint az utolsó seregrész 11 órakor hagyta el a környéket, ennek emlékére szólalnak meg a város harangjai 1777-től máig ebben az időpontban. A romhalmazzá tett városfalak felépítésére a polgárok adómentességet és kiváltságokat kaptak I. Ferdinándtól. Az újjáépítés során nyerte el nagyjából mai formáját az erődítményrendszer. A következő mintegy két évszázad a város legvirágzóbb időszaka volt, mert a török hódoltság miatt áthelyezett, a Bécset az Adriai-tengerrel összekötő, távolsági kereskedelem egyik fontos állomása lett. Ez kedvezett a város hagyományos termékeinek, a bor (amely az egész középkor folyamán a legfontosabb volt) és különböző iparcikkek értékesítésében is. A 16. század végén már céhekbe tömörült iparoso k nagy számban dolgoztak a környék és távolabbi vidékek számára. Ez a gazdagság és a távoli területekkel való szoros kapcsolat tükröződik a Jurisics tér reneszánsz stílusban épített lakóházain.
1532-ben Jurisics Miklós várkapitánysága idején, a Bécs ellen támadó török sereg ostromolta a várost. Augusztus 5. és 30. között Szulejmán szultán személyes felügyelete mellett, 19 heves támadást állt ki, amelyet kisszámú katonaság, a polgárok és a környékről idemenekült jobbágyok védtek. Az utolsó roham után, az éhségtől sokat szenvedő janicsárok lázadása az ostrom feladására kényszerítette Ibrahim nagyvezírt. A hagyomány szerint az utolsó seregrész 11 órakor hagyta el a környéket, ennek emlékére szólalnak meg a város harangjai 1777-től máig ebben az időpontban. A romhalmazzá tett városfalak felépítésére a polgárok adómentességet és kiváltságokat kaptak I. Ferdinándtól. Az újjáépítés során nyerte el nagyjából mai formáját az erődítményrendszer. A következő mintegy két évszázad a város legvirágzóbb időszaka volt, mert a török hódoltság miatt áthelyezett, a Bécset az Adriai-tengerrel összekötő, távolsági kereskedelem egyik fontos állomása lett. Ez kedvezett a város hagyományos termékeinek, a bor (amely az egész középkor folyamán a legfontosabb volt) és különböző iparcikkek értékesítésében is. A 16. század végén már céhekbe tömörült iparoso k nagy számban dolgoztak a környék és távolabbi vidékek számára. Ez a gazdagság és a távoli területekkel való szoros kapcsolat tükröződik a Jurisics tér reneszánsz stílusban épített lakóházain.
A reformáció idején a város lakossága szinte teljes számban protestáns lett, de nyelvükben különböző gyülekezeteket alkottak. Ezért amikor a Szt. Jakab-templomot a német gyülekezet kapta, a magyarok számára 1615 és 1618 között új templomot építettek. Ez a Magyar templom lett, a katolikus hitre való visszatérés után, a Szt. Imre-templom. A Bocskai- és Bethlen-felkelés idején a várat birtokló földesurak, Nádasdyak, Széchyek, a felkelők oldalára álltak, de a város polgárai féltek a császáriak bosszújától. Ennek az ellentétnek a magyar és német külvárosok látták többször kárát, de a város is többször cserélt gazdát. 1648-ban a Magyarországhoz visszakerült város szabad királyi címet kapott (Vas megyében egyetlenként), és 1848-ig követeket küldhetett az országgyűlésre is. A bécsi udvar ellenreformációs törekvéseinek csak az 1670-es évekig tudtak ellenállni, amikor a Wesselényi-összeesküvésben való részvétel miatt, bele kellett egyezniük a jezsuiták letelepedésébe. Az 1677-ben Széchényi György érsek által alapított katolikus gimnáziumot (ma Jurisics Miklós Gimnázium) is ők vezették.
A város a Rákóczi-szabadságharc után fokozatosan elveszítette korábbi jelentőségét. Bár a város képén ez nem látszott, mert az elkövetkező egy évszázad a legnyugalmasabb gyarapodás időszaka volt. 1712-ben az emberveszteség pótlására német telepeseket hívtak, akik Schwabendorfot (1896 óta Kőszegfalva) alapították. 1724 és 1869 között itt működött a dunántúli nemesek nagyobb peres ügyeit tárgyaló Kerületi Tábla. Ennek köszönhetően sok neves nemesi család (Sigray, Festetics, Nádasdy stb.) vásárolt itt házat és tanult, főleg jogvégzett, emberek telepedtek le. A 19. században azonban már kézzelfogható jelei voltak a város visszaesésének. A lakosságszám alig növekedett, a város adósságai egyre nagyobbak lettek. A kereskedelmi központ jellegének csökkenését mutatja, hogy a fontos vasútvonalak építésekor már nem vették figyelembe. A 19. század első felében, az itt élő értelmiségnek köszönhetően még, legalább kulturális értelemben, a megyében az elsők közé tartozott (Olvasó Egylet, Zene Egylet, Takarékpénztár alapítása).
A kiegyezés után azonban az addig jelentős posztókészítő kisipara is elvesztette a csatát az olcsó gyári termékekkel. Ráadásul megszűnt a Kerületi Tábla is (1869), amelynek következtében a mozgató szellemi erő jelentős részét veszítette el a város.
A kiegyezés után azonban az addig jelentős posztókészítő kisipara is elvesztette a csatát az olcsó gyári termékekkel. Ráadásul megszűnt a Kerületi Tábla is (1869), amelynek következtében a mozgató szellemi erő jelentős részét veszítette el a város.
Az így nehéz helyzetbe került polgárok laktanyák, iskolák építésével próbálták bevételeiket pótolni. Saját költségen hozták létre a vasúti összeköttetést Szombathellyel. Jelentős segítséget adtak a letelepülni szándékozó gyáraknak. Ekkor alakult meg a környék természeti szépségeinek kihasználását elősegítő Turista Egylet is, amely a hegyekben kiszolgáló és információs létesítményeket, kilátókat épített, először csak a helybeliek, majd később az ide látogató idegenek számára. Az első világháború utáni békeszerződéssel a kőszegi járás nagy részét Ausztriához csatolták. Ezzel a környékbeli piacokat is elveszítették a helybeliek. Ekkor már csak iskola (polgári, evangélikus leány líceum, katonai képző, főgimnázium, tanítóképzők), kaszárnya és idegenforgalmi város irányában tudott átalakulni. A II. világháborút követően azonban ez a fejlődés is megakadt. A határzár évtizedekre elzárta, nem csak a külföldtől, hanem az ország belsejétől is. Idegenforgalma az 1970-es években kezdett újra fellendülni, de a megközelítés bonyodalmai miatt, csak a "Vasfüggöny" 1989-ben történt lebontása után élénkülhetett meg.
Látnivalók Kőszeg és környékén »
Kőszegi kirándulás, Renáta
Ilyen is ritkán van: 10-11 között terveztük, hogy indulunk - és negyed tizenegykor tényleg. Alapvetően eseménytelen úton értünk Veszprémbe. Itt tapasztaltuk meg tervünk első gyenge pontját: kedvenc éttermeink sorra zárva voltak.
tovább »
Szállásajánlatok Kőszeg | Hotel Kőszeg | Apartman Kőszeg | Vendéglátóhelyek Kőszeg
Hozzászólások
Szállás Kőszeg és környékén
Margaréta Csárda Étterem Panzió (Horvátzsidány)
A Margaréta Csárda Panzió Horvátzsidányban az Alpokalja lábánál található, Kőszegtől mindössze 6 km-re az osztrák határ közelében.
Csárdánkban vadspecialitások mellett a magyar konyha jellegzetes ételeiből is válogathatnak a hozzánk betérők.
Kétágyas pótágyazható szobáink nyugodt pihenést... tovább »A Margaréta Csárda Panzió Horvátzsidányban az Alpokalja lábánál található, Kőszegtől mindössze 6 km-re az osztrák határ közelében.
Csárdánkban vadspecialitások mellett a magyar konyha jellegzetes ételeiből is válogathatnak a hozzánk betérők.
Kétágyas pótágyazható szobáink nyugodt pihenést biztosítanak, fürdőszobával (zuhanyzóval), TV-vel, minibárral felszereltek.
Vendégeink részére, továbbképzésekhez, rendezvényekhez különtermet (100 Fő), illetve parkolási lehetőséget biztosítunk.
Az ország belsejéből Ausztria felé utazók részére igényes szállás és pihenőhely az osztrák síparadicsomok, kirándulóhelyek felkeresése előtt.
3000 Ft fő/éj-től
Mohás Vendégház (Kőszeg)
Aktív pihenésre vágyik, fáradt és ki szeretne kapcsolódni, várjuk Önt és kedves családját, látogasson el az ország ékszerdobozának is nevezett sokszínű történelmi múlttal és nem utolsó sorban csodálatos klímával, tiszta hegyi levegővel rendelkező alpokaljai kisvárosába Kőszegre, ahol 11 órakor is... tovább »Aktív pihenésre vágyik, fáradt és ki szeretne kapcsolódni, várjuk Önt és kedves családját, látogasson el az ország ékszerdobozának is nevezett sokszínű történelmi múlttal és nem utolsó sorban csodálatos klímával, tiszta hegyi levegővel rendelkező alpokaljai kisvárosába Kőszegre, ahol 11 órakor is szólnak a harangok és az emberek még ma is fontosak egymásnak.
A Mohás Vendégház az Írottkő Natúrpark területén Mohás utcában (Meszes-Völgyben) a Szabó-hegy lábánál húzódó varázslatos völgyben található.
A várostól nem egészen két kilométer távolságra csendes, nyugodt, környezetben egy hatezer négyzetméteres szépen parkosított, a Mohás forrás által táplál kis hegyi patakkal színesített kertben fekszik.
Hotel Írottkő Kőszeg (Kőszeg)
Magyarország 100 csodájának egyike az Alpokalján elhelyezkedő történelmében és műemlékeiben gazdag kisváros, Kőszeg. Az idelátogatót megérintheti a középkor varázslatos hangulata, a szinte érintetlen természeti környezet szépsége és egyedülálló klímája. Kőszeg legismertebb és legnagyobb férőhelyű... tovább »Magyarország 100 csodájának egyike az Alpokalján elhelyezkedő történelmében és műemlékeiben gazdag kisváros, Kőszeg. Az idelátogatót megérintheti a középkor varázslatos hangulata, a szinte érintetlen természeti környezet szépsége és egyedülálló klímája. Kőszeg legismertebb és legnagyobb férőhelyű szállodája, a Hotel*** Írottkő a történelmi hangulatú város belvárosának romantikus főterén található.
Keresztkút Erdei Pihenőhely (Kőszeg)
3 db 6 fõs berendezett apartman és egy 18 fõs egy légterû, matracos turistaszállás; összesen 36 férõhely áll Vendégeink rendelkezésére a Kõszegi-hegység szívében, a Vasfüggöny volt határőrbázisának misztikumát, s örökségét őrző erdei pihenőhelyen!
Hol is van ez a Pihenõhely? A pihenõhely az... tovább »3 db 6 fõs berendezett apartman és egy 18 fõs egy légterû, matracos turistaszállás; összesen 36 férõhely áll Vendégeink rendelkezésére a Kõszegi-hegység szívében, a Vasfüggöny volt határőrbázisának misztikumát, s örökségét őrző erdei pihenőhelyen!
Hol is van ez a Pihenõhely? A pihenõhely az ország nyugati határán, Kõszegtõl 10 km-re, a Kõszegi-hegység szívében, zöldellõ edõk ölelésében, 600 méteres tszf magasságban található. Gyalogosan és kerékpárral sok szép erdei kirándulóúton, autóval Kõszegrõl - engedélyköteles - aszfaltozott erdészeti mûúton közelíthetõ meg.
GPS: Szélesség N 47° 24,114' / Hosszúság E 16° 28,964'
közeli geoláda: Óház - Kereszt-kút mikromulti (GCOHAZ)
Oszd meg ismerőseiddel!
Impresszum
Nem található hozzászólás.