Miskolc látnivalói (Miskolc)

A település, Borsod-Abaúj-Zemplén megye szellemi és gazdasági központja, a Bükk hegység lábánál fekszik. Környezetében Lillafüred, Miskolctapolca és Diósgyőr számos látnivalót kínál. A történelmi műemlékekben gazdag város zenei fesztiváljai nemzetközi hírűek.

A magyarság több mint egy évezrede telepedett meg ezen a tájon, és a településnek nevet adó Miskóc nemzetségnek a XI. századtól lett a központja. Az általuk a tapolcai völgyben alapított Szent Benedek-rendi apátság romjait 2004-ben fedezték fel az európai hírű, gyógycentrumként működő miskolctapolcai Barlangfürdő mellett. A város nevezetes műemléke a Diósgyőri vár, az ortodox templom, az avasi református templom, a színház, a deszkatemplom, a zenepalota.

LÁTNIVALÓK

Avasi református templom

Az avasi református templom építése a XIII. században kezdődött, az egyhajós, román stílusú, kisméretű templomot többször bővítették, majd háromhajós gótikus, torony nélküli csarnoktemplommá építették át.

A török hódoltság idején többször érte támadás Miskolcot, ezek során 1544-ben a templom kiégett. Két évtized eltelte után épült újjá, most látható egyszerűbb formában - immár a református vallás kívánalmainak megfelelően. A korábbi pilléreket a ma is látható négyzetes alaprajzúvá alakították át, s a közéjük boltozott félköríves árkádsor fölé famennyezet került. A déli oldalon a ravatalozót 1760-ban, az északi kápolnák és sekrestyék helyén a neogót cintermet 1816-ban építették. Az öt magas pillér által tartott jelenlegi famennyezet 1778-tól ékesíti a templomot.

Diósgyőri vár

A XII. századi vár helyén épült a XIV-XV. században a gótikus vár, amely királynék jegyajándéka volt századokon át. Nagy Lajos király korában élte fénykorát. Ma az ország egyik legjelentősebb műemléke.

A középkori vár romja és helyreállított építményei önmagukban is élő múzeumnak tekinthetők. A 2500 négyzetméter alapterületű palota valaha mintegy 50 helyiséget magában foglaló, vastag falú, hatalmas épületéből a négy magas torony és az őket összekötő épületszárnyak földszintje, s néhol emeleti romja áll.

A tágas belső udvar kulturális rendezvények színhelye, és innen juthatunk be a látogatható tornyokba, a Rondellába, illetve le az udvar szintje alatti egykori helyiségekhez.

Görögkeleti, ortodox templom

A copfstílusú templom 1785-1806 között épült. Az országban ez a legmagasabb, 16 méteres ikonosztáz. Az 1791-1793 között készült barokk képfal Jankovits Miklós munkája, rajta 88 kép jeleníti meg Jézus életét.

A templom ikonjait - négy kivételével - Anton Kuchelmeister bécsi mester festette. A templom többi berendezése is műemlék: a Mária-oltár, az úrkoporsó, az ikontartók, a szószék, a püspöki trónus és a stallumok a XVIII. század végén készültek copfstílusban. Kegyképét, a Kazáni Fekete Máriát II. Katalin cárné ajándékozta az egyháznak.

A templom kertjében van a Magyar Orthodox Egyházi Múzeum.

Magyar Ortodox Egyházi Múzeum

A kiállítás a görögkeleti egyház történetét, kultúrtörténeti hagyatékait, egyházművészeti tárgyait mutatja be ötvösművek, textíliák, ikonok, dokumentumok segítségével.

A miskolci görögkeleti templom udvarán áll a kereskedőtársaság 1805-ben átépített emeletes iskolája, benne az 1988-ban kialakított múzeummal. Állandó kiállítása A Magyar Ortodox Egyház művészeti és kulturális öröksége címmel három teremben mutatja be mindazokat a kincseket, amelyeket Budapest, Miskolc, Eger, Gyöngyös, Szentes, Kecskemét, Üröm, Karcag és Nyíregyháza ortodox templomaiból, parókiáiról gyűjtöttek össze.

A Magyar Ortodox Egyház ma - Budapest székhellyel - hat egyházközséget és három fíliát foglal magában. Joghatósága kiterjed a magyar és orosz egyházközségekre, főhatósága a Moszkvai Patriarcha.

Herman Ottó Múzeum kiállítóhelye

A várostörténeti tárlat Miskolc évezredes múltját összegzi, a régészeti kiállítás az őskortól a honfoglalásig terjedő időszakot mutatja be, és itt látható a gazdag anyagot felvonultató a Magyarország ásványai című kiállítás is.

A Miskolci évszázadok című várostörténeti kiállítás a honfoglalás korától kiindulva ad képet a település átalakulásának folyamatairól.
Miskolcon és környékén kezdődtek meg legkorábban a magyarországi őskori kutatások. A Mit ránk hagytak a századok című régészeti állandó kiállítás ezeknek az ásatásoknak, továbbá a réz-, a bronz- és a vaskornak a leleteit tárja elénk, majd a népvándorlás korát és a magyar honfoglalást szemlélteti.
A Magyarország ásványai, az Ásványtár állandó kiállítása a Bükk, az Eperjes-Tokaji-hegység, az Aggteleki-karszt és a Kőszeg-Soproni hegység ásványait mutatja be földrajzi rendben.

Palotaszálló

Az 1927-30 között, Mátyás korabeli vadászkastélyt utánzó stílusban épített neoreneszánsz kastélyt függőkert és park veszi körül. A Szinva patak völgyére és a Hámori-tóra nyíló kilátás varázslatos.

A négyemeletes szálló (északi) főhomlokzata a Hámori-tóra, déli homlokzata a Szinva völgyére néz. Az épület főhomlokzatát nagyméretű teraszok tagolják, a főbejárat fölött csúcsos torony emelkedik, amelyből nagyszerű körpanoráma nyílik.

A Lux Kálmán, a kor neves építésze az 1400-as évek végének reneszánsz stílusát, tehát a Mátyás korabeli paloták hangulatát idéző épületet álmodott. A Palota alatt kialakított meredek függőkert várfalszerű bástyáival, tornyaival, felvonóhidat idéző kapujával csak fokozza a középkori hangulatot.

Az épület közvetlen közelében morajlik a Szinva-patak vízesése. A szálloda mögötti parkot hatalmas ősfák, gondozott gyep és virágágyások díszítik.

Avasi harangtorony

Az 1554-ben elpusztult Szent Mihály-temetőkápolna helyén 1577-ben épült különálló harangtorony Miskolc egyik szimbóluma, innen szól az ismert harangjáték is.

A gótikus református templom mellett álló kőtornyon hatszögletű fazsindelyes sisak ül, ami alatt mellvéddel körülvett faárkád helyezkedik el. A torony jellegzetessége, hogy a keleti oldalán két sarok-, az északi és a nyugati oldalon pedig két sarok- és egy középtámpillér helyezkedik el. A torony vastag, erődítményszerű kőfalát csak néhány szűk ablaknyílás töri át.

Különlegessége a harangtoronynak az óra: már 1740-ben is írtak a kopott verő-óráról, amelyet 1781-ben újjal váltottak fel. Egy-egy óranegyed elteltét már ekkor is jelezték a harangok. A szerkezet azonban 1884-ben végleg elromlott. Zittkovszky Zsigmond neves miskolci órást kérték fel az új szerkezet elkészítésére, az új, harangjátékos óra 1941. május 1-jén szólalt meg. A toronyóra és a harangjátékos szerkezet Csury Ferenc szegedi mester alkotása, és Győry Nagy Lajos és Győry Nagy István adományaként készült. A dallamrészletek ma is minden negyedórában, a teljes dallam pedig minden egész órában hallható.

Herman Ottó Múzeum - Miskolci Képtár

Az egyik legnagyobb, leggazdagabb vidéki múzeum. Nemzetközileg is számon tartják a matyóság és a palóc népcsoport népművészeti anyagát. Itt őrzik az egyik legnagyobb érem- és kitüntetés-gyűjteményt. Képtára is országos rangú.

A múzeum állandó (és ideiglenes) tárlatai a kiállítási épületben láthatók:- a Mit ránk hagytak a századok régészeti gyűjtemény az őskőkor első tárgyi emlékeitől a népvándorlás és a honfoglalás koráig ad reprezentatív áttekintést;- a Miskolci évszázadok várostörténeti bemutató a település fejlőésének legfontosabb állomásait mutatja be napjainkig;- a Magyarország ásványai természettudományi kiállítás hazánk talán leggazdagabb múzeumi ásványtárának gyűjteményéből ad ízelítőt. (A Herman Ottó Múzeum Ásványtára a Kossuth utcában található.)

A Herman Ottó Múzeum Képtára, amelyhez országos jelentőségű képzőművészeti gyűjtemény tartozik, az intézmény főépületének első emeleti termeiben kapott helyet.
Az intézmény 1999-ben elnyerte az Év Múzeuma címet. A múzeumban keddtől vasárnapig, 9-22 óra között kávézó működik.

József Attila szobor

József Attila születésének 100. évfordulójára, 2005. április 11-ére készült a szobor. A költő itt, Lillafüreden írta a magyar irodalom egyik legszebb szerelmes versét, az Ódát.

Varga Éva Munkácsy-díjas szobrászművész alkotása a lillafüredi Szinva-patak vízesésénél, a Palotaszálló függőkertjében áll.

A kompozíció különlegessége, hogy a terasz kőpárkányára támaszkodó, befelé figyelő költő mellett  a párkányra vetődő női árnyék az Óda soraiból rajzolódik ki. 

Eddig egy emléktábla hirdette, hogy itt, Lillafüreden írta József Attila az IGE, az Írók Gazdasági Egyesülete által szervezett első, 1933-as írótalálkozó idején az Ódát.

Országos Műszaki Múzeum Massa Múzeuma "Őskohó"

Az őskohóhoz hasonló ipari emlék Európában is csak három található. Mellette egy XVIII. századi, rekonsturált vasverő és a történetét bemutató Massa Múzeum áll.

Magyarország első ipari műemléke az újmassai faszéntüzelésű nagyolvasztó, közismert nevén "őskohó". Fazola Frigyes építtette 1813-ban, fél évszázadon keresztül itt állították elő a nyersvasat, melyet további megmunkálásra a közeli Hámorba szállítottak. A kohó mellett található a Massa Múzeum, amely a Diósgyőr-hámori Vasmű százéves történetének (1770-1870) főbb mozzanatait, eredeti dokumentumait, valamint az ott használt és készített korabeli szerszámokat és gyártmányokat mutatja be.
A XVIII. századi rajzok alapján 1979-ben újraépített vasverőben a vízikerékkel meghajtott farkaskalapács és fújtató, valamint egy izzítókemence idézi fel a korabeli képlékenyalakítási eljárás helyszínéül szolgáló műhely hangulatát.

Szelata-barlang

Ebben a barlangban találtak először ősemberleleteket: a jégkor végén több tízezer éven át itt élők babérlevél alakú lándzsahegyei és más eszközei szeletai kultúra néven ismertek. A védett barlang nem kiépített.

A Miskolc-Felsőhámor feletti hegyoldalon található Szeleta-barlangot Herman Ottónak, a hazai ősemberkutatás elindítójának kezdeményezésére Kadic Ottokár tárta fel 1907-13 között. Már a barlang előcsarnokában nemcsak rengeteg barlangi medve csontra , hanem egy tűzhely nyomára is bukkantak. Az ásatás folytatásakor a későbbi rétegekből cserépedény-töredékek, csiszolt kőeszközök, a korábbiakból pedig összesen 40 darab paleolit kőszköz került elő.

A fokozott védelem alatt álló barlangot egy ma már nem aktív, de hajdan bővizű karsztforrás oldó hatása hozta létre. Járatainak teljes hossza meghaladja a 90 métert. A barlang számos veszélyeztetett állatfajnak, többek között védett és fokozottan védett denevérfajoknak nyújt állandó és időszakos szálláshelyet.

Vadaspark

A város Vadasparkjának 21 hektárján közel 100 állatfaj 500 egyede él. A Bükk élővilága mellett láthatók az ország nagyvadjai, ragadozói, madarai éppúgy, mint más földrészek állatvilágának képviselői.

Itt látható Közép-Európa egyik legnagyobb farkas falkája természetszerű környezetben, emellett a hazai csülkös nagyvad fajok teljes skáláját megismerhetik a látogatók. A legnépszerűbbek közé tartozik az állatsimogató, a különleges papagájokat bemutató röpde, a madagaszkári félmajom-gyűjtemény, a bengáli tigrisek és a párducok, valamint az Afrika állatvilágát képviselő fajok közül a tevék, a struccok és a szurikáta-csapat.

A vadaspark különlegessége a Természetvédelmi Szoborpark is. Ebben emléket állítanak azoknak az európai természettudósoknak, akik meghatározói voltak a modern állatkertészeti kultúra kialakulásának; illetve a kipusztult állatfajok méretarányos, bronzba öntött szobraival hívják fel a figyelmet arra, hogy helyrehozhatatlan károkat okozhat a természetben az ember. A világon elsőként itt állították fel Gerald Durrell - világhírű természettudós és számos népszerű könyv szerzője - szoborportréját.

A vadaspark területe közvetlenül kapcsolódik a Bükki Nemzeti Parkhoz, így reprezentálja annak növényvilágát.

Anna- (Petőfi-) mésztufabarlang

A barlang európai viszonylatban is kiemelkedő jelentőségű. A Bükki Nemzeti Park területén található barlangban különleges mésztufa-alakzatokat formált a Szinva-patak által több tízezer éve szállított mész, melynek növényekre kövült csipkéi láthatók itt. A 30 perces túra 200 méteren vezet végig.

Az Anna-barlang, minthogy fiatal édesvízi mészkőben alakult ki, lényegesen különbözik az idősebb tengeri mészkőben képződött cseppkőbarlangoktól. Nagy termek, hatalmas cseppkőoszlopok helyett itt a hévizes barlangok könnyed és aprólékos díszítettségét idéző forrásmészkő-képződményekben gyönyörködhet a látogató.

A barlang üregeit nem utólag oldotta, vájta a víz a befoglaló kőzetbe, hanem azzal egy időben keletkezett. A zegzugos termek mennyezetéről mészbevonatú moszat- és mohafonalak finom rojtozatú, megkövesedett függönye csüng alá. Helyenként apró forrásmészgöböcskék százezrei sorakoznak egymás mellé, másutt megkövesedett falevelek, fűszálak, faágak vagy ezek lenyomatai őrzik a közelmúlt évezredei növényvilágának emlékét. A kisebb üregek többsége az egykor kőzetbe temetett, hatalmas fatörzsek helyén képződött, miután azok elkorhadtak.

A barlag a Palotaszálló függőkertjének alsó teraszáról, a vízesés mellett nyílik. A túrák minden egész órában indulnak, a minimális létszám 10 fő.

Deszkatemplom

Ezen a helyen 1698-tól templom állt, ám fából készült, így gyakran leégett. A mai templom elődje, a Szeghalmi Bálint által tervezett, 1938-ban épült is e sorsra jutott, országos összefogással épült fel a mai templom.

Az erdélyi jellegű templom 1997-ben vált tűzvész áldozatává. A Szeghalmi Bálint terveit tiszteletben tartó, de - Puskás Péter és Rudolf Mihály építészek tervei alapján - szükség szerint megújított templomot 1999-ben szentelték fel.

A külső jegyeit megtartó, kevés zöld és piros festését is visszakapó épület belülről is lenyűgöző: a vörösfenyő tartógerendák alatt tulipán mintával faragott padok, karzatok és hársfából faragott jelképekkel gazdagított szószék, valamint színes ólomüvegablakok fogadják a betérőt.

Két, a tűzben megsemmisült harangja helyett is a régiek nevét - Ödön, Sándor - és feliratát is őrző újak készültek Gombos Lajos harangöntő műhelyében.

A Deszkatemplomot temető övezi, ahová a templom építését lehetővé tevő mecénás, Bató István nevét őrző székely kapun át léphetünk be. Néhány éve már ebben a temetőben nyugszik az egykori tervező, a Németországban elhunyt Szeghalmi Bálint is.

Hámori-tó

A lenyűgöző környezetben lévő Hámori-tó a Garadna-patak felduzzasztásával keletkezett. Ma kedvelt horgász- és csónakázótó, télen a jégen korcsolyázni is lehet. Több mint 1 kilométeres sétaút vezet a partján.

1770 táján a Garadna-patak vizét a vasverő hámorok számára duzzasztották fel. A Hámori-tó 1200 méter hosszú, 4-8 méter mély, átlag 400 ezer köbméter vizet tárol. Mélysége és hideg vize miatt fürdésre nem alkalmas.

Lillafüredi vízesés

A Palotaszálló függőkertjéből látható a Szinva patak 20 méter magasból leomló vízesése. A három szakaszból álló zuhatag nemcsak nyáron nagyszerű látvány, a befagyott vízesés jégpalotája is sokakat vonzó látványosság.

Miskolci Nemzeti Színház

A romantikus elemekkel gazdagított késő klasszicista színház 1847-1857 között, tornya 1884-ben épült. Az épület elődje volt a mai Magyarország ország első magyar nyelvű kőszínháza (1823).

A klasszicista külső máig megmaradt: a sétálóutcára kiugró árkádos kocsibeállója, órás tornya, karakteres, négyzetes alaprajza. A klasszicista külső után a klasszicista, három nagyobb részből álló előtér következik, a bejárattal szembeni főlépcsőn át az erkély- és emeleti üléseket lehetett megközelíteni.

A belső megőrizte a történelmi csillogást: az aranyozást az 1925 óta neobarokk stílusú nézőtéren, a páholyokat, lámpatesteket tartó kariatídákat, az angyalstukkókat és a hatalmas nézőtéri kristálycsillárt is.

A színház legutóbbi teljes rekonstrukciójakor (1991-1997 között Bodonyi Csaba Ybl-díjas építész irányításával) öt játszóhellyel rendelkező, fesztiválközponti szerepre alkalmas intézmény jött létre, ahol otthonra lelt a Bartók Miskolci Nemzetközi Operafesztivál is.

Az intézményhez a színházi élet jeles személyiségei kötődnek: játszott itt - csak a régebbi időket megidézve - Déryné Széppataki Róza, Jókainé Laborfalvy Róza, Latabár Endre, itt volt színidirektor Sebestyén Géza és Sebestyén Mihály is. A színház történetét a szomszéd épületben (Déryné u. 3.) a Színháztörténeti és Színészmúzeum mutatja be.

Zsinagóga

Az 1861-1863 között épült zsinagóga a magyar romantikus építészet egyik kiemelkedő alkotása. Az a Ludwig Förster tervezte, aki többek között a pesti Dohány utcai zsinagógát is jegyzi.

A zsinagóga háromhajós, de kívülről bazilikás megjelenésű. A főhajó oromzatán - ami enyhén a mellékhajók fölé emelkedik - Mózes-táblák láthatók. A főhajó tengelyében, az oldalhajók magasságában helyezkedik el a nyolc ívből, az azokat meghosszabbító, majd nyolcágú csillagokat körülzáró pálcikákból álló kerékablak. Közvetlenül alatta, s a főbejárat fölött a homlokzatot négy, félkörívvel záródó nagyméretű ablak töri át. A főbejáratot közvetlenül egy-egy neoromán oszlop és az azokra ültetett félkörív keretezi. A kapuszárnyat igen míves, neoromán motívumokat idéző kovácsoltvas pántok díszítik.

Az épület előteréből három, félköríves nyílású ajtó vezet a főhajóba. A belső tér öntöttvas szerkezete a tervező Föster működésére jellemző. A vasszerkezet díszítő tagozatai a bizánci, a román és a neogótikus stílust egyaránt megidézik.

A zsinagóga eredeti berendezését 1864-ben (a konzervatív szemléletű hívők tiltakozása miatt) átalakították, átrendezték. Az enteriőr gazdagságát a térélményen túl fokozza a gazdag asztalosmunka, amely részben miskolci, részben pesti mester tehetségét dicséri. A falfestés a teljes felületet kitöltő szalag- és csillagmotívumokból, illetve azok kombinációjából áll. A falfestéssel harmonizált a vasszerkezetek egykor meleg olajzöld színe és plasztikus tagozatainak aranyozása.

A Déryné és Kazinczy utca közötti, kelet-nyugati hossztengelyű telek fekvése szinte kínálta magát az építőknek, hiszen a tájolási kötöttségek nem okoztak gondot az épület utcaképbe illesztésénél. A felújításra váró zsinagóga külseje ezért nem hívja fel magára a figyelmet, bár jelenleg is őrzi eredeti megjelenési formáját.

A Déryné utcáról nyíló kapualjban elhelyezett márványtáblák a Miskolcról és környékéről 1944-ben elhurcolt zsidóságának állítanak kegyeletes emléket.

Szálláshelyek Miskolcon:

 http://www.hungaryrooms.com/szallasok/Miskolc/

Miskolc térképe:

 http://www.hungaryrooms.com/terkep/Miskolc/

Látnivalók Miskolc és környékén »

Szállásajánlatok Miskolc |  Hotel Miskolc |  Apartman Miskolc |  Vendéglátóhelyek Miskolc

Hozzászólások

Szállás Miskolc és környékén

Bükk Vendégházak  (Miskolc)Értékelés: 96% (1)

A Bükk hegység lábánál, a Diósgyőri vár szomszédságában tágas, igényesen felújított, jól felszerelt családi ház és apartman várja vendégeinket! Nagy kert, szalonnasütő, grillezési lehetőség, napozó ágy, hintaágy. Gyerekeknek hinta, csúszda, homokozó. Tollaslabda, röplabda pálya. Zárt... tovább »A Bükk hegység lábánál, a Diósgyőri vár szomszédságában tágas, igényesen felújított, jól felszerelt családi ház és apartman várja vendégeinket! Nagy kert, szalonnasütő, grillezési lehetőség, napozó ágy, hintaágy. Gyerekeknek hinta, csúszda, homokozó. Tollaslabda, röplabda pálya. Zárt udvarban parkolási lehetőség biztosított. Kertben gyümölcsfák, amiről idénynek megfelelően fogyaszthatnak a vendégek. Nem lakik ott a tulajdonos. Háziállat a vendégházba nem hozható. Térítés ellenében igyénybe vehető: Kerépkár kölcsönzés. Infra szauna használat. Íjjászkodási lehetőség, oktatás, természetesen szakképzett felügyelettel. Árak: Felnőtt: 4000,- Ft/fő/éj + 400,- Ft/fő/éj IFA Gyermek 10 éves korig: 3000,- Ft/fő/éj Külön fekhelyet nem igénylő gyermek 3 éves korig díjtalan.

szállás adatlapja

3500 Ft fő/éj-től

Völgyzugoly Vendégház  (Miskolc)

Miskolc belvárosában, a történelmi Avas alján várja vendégeit a Völgyzugoly Vendégház. Központi elhelyezkedése ellenére szinte erdei környezet várja az ide látogatókat, mivel az Avas hegy fái csendes nyugalmat nyújtanak a megpihenni vágyóknak. A Vendégház szomszédságában fekszik a város... tovább »Miskolc belvárosában, a történelmi Avas alján várja vendégeit a Völgyzugoly Vendégház. Központi elhelyezkedése ellenére szinte erdei környezet várja az ide látogatókat, mivel az Avas hegy fái csendes nyugalmat nyújtanak a megpihenni vágyóknak. A Vendégház szomszédságában fekszik a város legrégebbi temploma, az Avasi Református Templom. Kellemes túrát tehetnek az avasi pincesoron egészen a vendégház fölött magasodó kilátóig. Az utcában, nem messze a vendégháztól éttermek, pizzériák és sörözők nyújtanak teljes körű szolgáltatást az ide látogatóknak. A vendégház varázsaltos hangulatát Kettős Tamás festőművész alkotásai teszik emlékezetessé, akinek festményei és dekorációi minden szobában felbukkannak, így egyetlen helyiség sem egyforma, mindegyik szobában találhatnak valami meglepetést a képzőművészet iránt érdeklődők is.

szállás adatlapja

5000 Ft fő/éj-től

Bástya Wellness Hotel        (Miskolc)Értékelés: 94% (2)

Termál Barlangfürdőtől 100 m-re a sétány elején található. Tömegközlekedéssel és autóval is könnyen megközelíthető. 22 szobával, önálló Wellness részleggel, kültéri medencével és napozóterasszal.

szállás adatlapja